Mi is ez? Nézz meg egy színdarabot a ma is aktív Globe színházban, szinte ingyen. Utazz vissza az időben és folytass egy évszázados hagyományt a falak között, amik ha nem is eredetiek, de annyira autentikusak, amennyire az csak lehetséges.

A legtöbb útikalauz javasolja, hogy látogasd még a Globe -ot és hogy próbáld ki milyen  groundling -nak lenni, de szerintem ezt nem lehet eléggé nyomatékosítani: Próbáld ki milyen groundling -nak lenni!!!! De tényleg!!!

De hogy mi is az a groundling? Hogy ezt megértsd, vessünk egy pillantást a Globe múltjára és jelenére!

A mai Globe Theatre csupán egy ügyes reprodukció, egy őrületes, zseniális amerikai színész, Sam Wannamaker szerelem gyereke, aki Shakespear rajongóként kibírhatatlannak találta, hogy Londonban nem található semmi, ami Shakespearrel kapcsolatos. Az eredeti színház 1613 -ban egy rosszul sikerült pirotechnikai trükk után leégett, Wannamaker előtt egy parkoló állt a helyén egy jellegtelen emléktáblával, ami megemlítette, hogy oh, mellesleg itt állt a világ egyik leghíresebb színháza. Wannamaker nem csak, hogy újjáépíttette a Globe -ot, de arra is ügyelt, hogy mindez korhű módszerekkel és autentikus anyagokkal menjen végbe. Így a Globe London egyetlen szalmatetős épülete, mivel a törvények a londoni tűzvész idejéből tiltják a gyúlékony anyagok használatát. De nincs miért aggódni, a Globe tetején hipermodern esőztető rendszer óvja a nézők életét.

Ha azt hinnéd azonban, hogy az eredeti Globe olyan tiszteletre méltò műintézmény volt, mint a mai, akkor ki kell hogy javítsalak - történetesen az egész Bankside a morális fertő melegágya volt ahová egy hosszú munkával töltött nap után vétkezni jártak a Temze északi partjáról az irodisták. Amikor a Globe felhúzta az esti előadást jelző zászlókat, a tömeg megindult, hogy szétcsapja magát és élvezze a Bankside nyújtotta megannyi szórakozási lehetőséget - állatviadalokat, kocsmákat, kéjnőket.

Az sem igaz azonban, hogy kizárólag a forrófejű ifjak és a társadalom legalja járt volna a Globe -ba. A színház a szociális ranglétra minden fokáról vonzott látogatókat és a Globe teljes felépítése ezt tükrözi.

A legelőkelőbb helynek a kényelmes ülőpáholyok tűnnek és feltételezhető, hogy a legjobb ülőhely a színpaddal közvetlen szemközti erkély volt, ahová kizárólag királyi sarjak kaphattak jegyeket. Meglepő módon ez egy kicsit sem igaz, ezek a páholyok közepes árfekvésűek voltak. A módosabbak akár párnákat is vásárolhattak, hogy ne kelljen a kemény fa padokon ülniük és hogy felvághassanak a pénzükkel.  

Mindeközben a tényleg gazdagok, a társaság krémje egy a színpad felett elhelyezkedő páholyban ült mindenkor - a térséget ma a színészek használják (például a híres erkély jelenetben), de a hőskorban itt ült az arisztokrácia. Hogy semmit nem láttak a darabból az teljesen biztos, ők elvégre közvetlenül a történések felett trónoltak. De az az igazság, hogy semmi nem érdekelhette volna őket kevésbé, mint a darab. A földi halandókkal ellentétben ők nem azért jártak színházba, hogy nézzenek, hanem, hogy őket nézzék.

És, hogy hol ültek az alja nézők? Épp ez a trükk, hogy nem ültek sehol! A színpad előtti állohelyek potom pénzért keltek el - ma £5 -nak felel meg az az összeg, amit az ilyen helyekért fizettek. És itt kanyarodunk vissza a “groundling” kifejezéshez. A közönség ezen szegényebb részét hívták groundling -nak, mert ők a többiekkel ellentétben a földön álltak. És nem voltak épp a legkellemesebb társaság. Bűzlöttek, mert a fürdés nem volt divat, épp ellenkezőleg úgy hitték, hogy egy egészséges koszréteg távol tartja a kórságokat. Visszatapsolták a disznó vicceket és kardpárbajokat, a színészeknek olykor egész jeleneteket kellett megismételjük a kedvükért. Ittak, mint a gödény. És ha menniük kellett, hát nemes egyszerűséggel a földre pisiltek.

A Globe törzsközönsége mára radikálisan megváltozott, de egy szokást megtartottak - ma is lehetsz groundling. (De neked nem szabad odapisilni!) Alig £5- ért kaphatsz jegyet a Globe szó szerinti földszintjére, ezzel folytatja a színház az olcsó jegyek hagyományát.

Mind a mai napig a nézők, akik állójegyeket foglalnak olyan közel mehetnek a színpadhoz, amennyire nem szégyellnek - az előadás alatt sokan fel is könyökölnek a színapdra. És a hab a tortán, hogy groundling -ként a színészek veled fognak interakcióba lépni!

Persze tudom, hogy a színház tradicionálsian “ülőmunkának” számít és végigállni a Lír királyt talán egy kicsit kényelmetlennek hangzik, de hallgass meg! Abszolút megéri groundling -nak lenni és nem csak azért, mert így olcsón juthatsz hozzá a jegyekhez. Mind a mai napig a nézők, akik állójegyeket foglalnak olyan közel mehetnek a színpadhoz, amennyire nem szégyellnek - az előadás alatt sokan fel is könyökölnek a színapdra. És a hab a tortán, hogy groundling -ként a színészek veled fognak interakcióba lépni. Persze odakacsintanak a páholyokba is, de legvalószínűbb, hogy a te válladra ülnek, vagy a te üveg vizedet kérik el, ha közel vagy a színpadhoz. A Globe ugyanis ebben az értelemben véve nagyon élő, nagyon interaktív - a környezet abszolút meghatározza az előadás lefolyását ebben a nyitott tetejű színházban. A személyzet máig emlegeti az olyan eseteket, mint amikor az egyik színész egy egész kis jelenetet improvizált a színpadra landolt galambot kergetve vagy amikor egy drámai monológ csúcspontján egy mennydörgés szakította félbe a színészt - ez aztán az isteni színjáték, nem? Szóval, ha azt szeretnéd, hogy a vizited a Globe -ban valóban magàval ragadó élmény legyen, ha szinte része akarsz lenni annak, ami a színpadon zajlik, akkor nézz szembe némi kényelmetlenséggel és állójegyeket vegyél! A Globe-ban tényleg áll a szabály, hogy a kevesebb néha több - ha kevesebbet adsz ki a jegyre több élménnyel fogsz gazdagodni!