A hàz a Tudor korban épült, amikor Hackney még csak egy kis falu volt, ami a jò levegője és tiszta vizei miatt egyfelől London éléskamrâjaként szolgâlt, màsfelől kedvelt lakhelye lett a magas körökben mozgò londoniaknak, akik olyan messze akartak kerülni a vàros miazmàs leheletétől, amennyire csak lehetett. Sir Oliver Cromwellnek volt itt hàza és jobbkeze és bizalmas baràtja, Sir Ralph Sadler is itt hùzta fel egyedülàllò otthonàt. Akkoriban a kulipinytòt csak Tégla hàzként ismerték - nem tùl eredeti név, de a Tudor időkben a fa volt a trendi épìtőanyag, ìgy a dràga tégla kùria kuriòzumnak szàmìtott. (Ahogy a mondàs is tartja, ha minden hàz téglàbòl épültvolna, a nagy londoni tűzvész meg sem történt volna.) Ma a téglahàz a Sutton hàzként ismert és nem csak Tudor történelmi remekeket rejt.

Maga Richard Sadler is olyan hihetetlen történettel bìr, mint az otthona. Mint Cromwell közeli jò baràtja és bizalmasa, kiesett VIII. Henrik kegyeiből, de aztàn a Towerből nem a bitòfàra, hanem szabadlàbra helyezték. Hosszù és boldog életet élt, ami a gyorsan cserélődő uralkodòk és vallàsok (protestàns, katolikus majd megint protestàns), valamint a tűzvészek és a pestis korâban nem volt egyszerű.

Ami a Sutton hàzat illeti, annak is hosszù élete lett. A Tudor időkben urak, előkelőségek, gazdag selyemkereskedők hàza volt. Később francia protestàns menekültek, a Hugenottâk környéke lett Hackney, ekkoriban költözött be a szerény, tizenegynéhàny gyermekes de Ste Croix Family. A viktoriànus időkben lakòhàz volt a grandiòzus épület egyik fele és a St. John at Hackney Church Institute klubja uralta a màsik felét.  

1980-ban aztàn egész màs "közösségi" funkciòt kapott az épület. Hàzfoglalòk laktàk be az egykori magànvillàt. Az egyik "freskòt", amit készìtettek a mùzeum kötelességtudòan konzervàlta. Érdekes mòdon az illetéktelen lakòk jelenléte segìtett megőrizni a hàzat. Egyedül akkor rongàltàk meg az épületet komolyabban, amikot a hâzfoglalòkat ideiglenesen kitelepìtették.

A hàz mùltja, épìtészeti stìlusa komplett patchwork, ìgy a kiàllìtàs maga is. A sötét, komor tölgypanelek közül egy pasztell, György-korabeli szobàba érkezik az ember. Szinte érezni, ahogy a középkor nehéz levegőjét a frissen divatba jött tea illata vàltja fel. A viktoriànus ùriembereket és a jòmòdjukat a felső szinten a 80-as évek szàmkivetettjeinek zenéje, graffitije és nyomora ellenpontozza.

Ami pedig a Breakers backyardot illeti, az egészen egyedülàllò installàciò. A mùzeum hàtsòkertje az egykor itt működő  autòbontò témàjàban berendezett jàtszòtér. A mùzeum tehàt nem csak magànak a Suttonhàznak, hanem tulajdonképpen Hackneynek is emléket àllìt.

Mindenkinek ajànlom figyelmébe ezt az egyedülàllò külsejű és mùltù intézményt. Fantasztikus âràval kivàlò hétvégi program. Érdemes ràkeresni a Pillow Cinema kulcsszavakra is, a Sutton hàz egyebek között ennek is helyet ad. 
Nektek mi a kedven helyetek Hackneyben? Hadd halljam!