LondONbudget

Üres zsebbel Londonban.

Horror vacui - Stephen Wright House

2016. szeptember 06. 22:52 - LondONbudget

A Melbourn Road ugyanúgy néz ki, mint megannyi más lakóházakkal szegélyezett utca London szerte - noha East Dulwich igen messze van attól az utcától, ahol én lakok, a két házsor majdnem kiköpött ugyanolyan. Kivéve a 45-ös számot, amit ugyan nem jelöl tábla és nincs előtte jegykioszk sem, de mégis kirí kék kapujával, feltűnő akkor is, ha nem sejted, hogy múzeum húzódik meg mögötte. Ez Stephen Wright a textil művész otthona és egyben egy ház méretű, egybefüggő, lom alkotta mozaik csoda.

14183881_199969897084949_9165480941227210367_n.jpg

Beengedem magam a kapun és még mielőtt lenne időm magamba inni a mesebeli kert látványát Michael ajtót nyit nekem, barátságos kézfogással és két puszival üdvözöl. Ő a művész, Stephen Wright párja és azonnal gyorstalpalót tart a ház történetéből. A múzeum különös módon egyben az otthonuk is, avat be Michael és nem volt mindig egyszerű a számára egy műalkotás belsejében lakni. Tréfálkozva meséli, hogy úgy kellett kikönyörögnie Stephentől, hogy költöztetesse ki a kísérteties babafejeket a közös életterükből.

14203347_199969857084953_3416559959849141885_n.jpg

Habár a babák tényleg elég nyugtalanítóak (többször is érezem magamon valaki tekintetét, csak hogy megfordulva halott üvegszemekbe meredjek) a ház összességében végtelenül pozitív energiát sugároz, ami azért meglepő, mert Stephen életének három legnagyobb tragédiája közvetlen azután érte őt, hogy belekezdett a House of Dreams projektbe.

14088417_199969663751639_6126924209630883952_n.jpg

Akkori párja, Donald szívvel - lélekkel benne volt a projektben, az első műalkotást, egy padlómozaikot együtt rakták le. De röviddel ezután Donald meghalt. Az előtérben (vagy Reading Room -ban, ahogy Micheal nagyon találóan elnevezte)  számtalan festett panelen Stephen gondolatai öltenek formát - és a mű központját az a szöveg képezi, amit Stephen közvetlenül Donald halála után, a kórházban írt. Végtelenül egyszerű leírás ez, nincsenek szóvirágok benne (Stephen saját bevallása szerint nem túl jó a szavakkal, ezért is készít műalkotásokat inkább), de nyersességében igazán szívbemarkoló a szöveg, amely kendőzetlenül beszél arról, ahogy végül levették Donaldot a gyógyszerekről és csak várták, hogy szép sorban leálljanak a szervei. 

14141895_199969607084978_1765575006331962228_n.jpg

Röviddel Donald halála után Stephen szülei is elhunytak, Stephen ezzel még két támogatót vesztett el, hiszen szülei teljes mellszélességgel mellette álltak a projektben. Egy a házról készült dokumentumfilmben Stephen édesanyja imádnivalóan bevallja, hogy ők ugyan nem értik a műalkotást, de büszkék rá és majd a mennyekből figyelik, ahogy elkészül. Szavai sajnos túl korán bizonyultak igaznak. Stephen a sorozatos csapások után egy darabig képtelen volt dolgozni a házon.

Alapadatok:

 

Név: Stephen Wright's House of Dreams

Típus: Múzeum, kiállítás 

Ár: £10

Étkezési lehetőség: A múzeumban nincs étkezési lehetőség, a környéken nem sikerült alternatívát találni. Esetleg csomagolj magadnak valamint.

Korosztály: Minden korosztály, számos család jött gyerekekkel.

Legközelebbi tube station: East Dulwich (Overground)

Web:   http://www.stephenwrightartist.com/houseofdreams.php

A dolgok akkor változtak meg a számára, mikor belépett az életébe Michael aki biztatta, hogy fejezze be a házat és Stephen végül összeszedte magát és belevágott - ezúttal nem valaki más, hanem végre maga miatt akarja befejezni a projektet.

A nappali kincsek alá temetve alussza álmát, bárhogy nézett is ki eredetileg Stephen otthona egykor, mára teljesen eluralta a lom, amit fantasztikus, színes kreációvá rendezett a művész. Elképesztő a vidámság, ami ezekből a tárgyakból árad, noha a történetük gyakran szomorú- újabban sokan hozzák a saját személyes tárgyaikat Stephen házába és kérik még a művészt, hogy foglalja bele a házon végigfutó mozaikba. Módunkban áll megnézni egy felvételt egy asszonyról, aki elhunyt édesanyja hat pár olvasó szemüvegét adta Wrightnak, hogy tegye a kiállítás darabjává. Stephent,  saját bevallása szerint lenyűgözik az ilyen tárgyak, a DNS, amit esetleg az egykori tulajdonosok hátrahagynak a házban - haj a hajcsavarókban, nyál a protéziseken. Elmondása szerint újabban az orra után megy, ha megtetszik neki valamilyen tárgynak az illata, ha kiszagolja, hogy ez egy jó darab lesz, úgy belefoglalja a ház adta keretbe.

14079509_199969737084965_5776950027448976139_n.jpg

Az egykori textil művész fő megélhetési forrása mára a ház (te is hozzájárulhatsz a munkához, ha hagysz némi pénzt ottjártadkor,  £10 javasolt) és noha olykor vannak kiállításai, azért ez a ház az ars poeticája. Izgatottan újságolja mindenkinek, hogy a National Trust, egy az angliai múzeumokat karbantartó nonprofit szervezet nemrég elvállalta, hogy halála után megőrzi majd eredetijében a House Of Dreams -t. 

Bátor projekt ez, amiben Stephen Wright fogott valamit ami nem tette boldoggá (egy otthont, ami nem volt az otthona, ahol megannyi tragédia emléke kísértette) és átalakította valamivé, ami örömet szerez - neki és megannyi más látogatónak a világ minden tájáról. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://londonbudget.blog.hu/api/trackback/id/tr5311683723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.